Kecskemét a nyolcadik legnagyobb város Magyarországon.
Bács-Kiskun megye székhelye, megyei jogú város.

Fekvése
A nagyvárosok közül Kecskemét fekszik a legközelebb az ország mértani középpontjához, Pusztavacshoz. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő város a kedvező helyi adottságoknak köszönheti a létét. Az ország minden részéből könnyen megközelíthető, Budapesttől autópályán kb. 45 percnyire fekszik.

Címere
Kecskemét város címere az önkormányzat rendelete szerint "csücskös talpú, hatszögletű pajzs. Vörös mezejében zöldhármas halomnak kiemelkedő középső részén heraldikailag jobbra néző, ágaskodó ezüst (fehér) kecskebak. A pajzs fölött a magyar Szent Korona lebeg. A címer alatt félkörívben elhelyezett, díszesen redőzött szalagon a város jelmondata: "Sem magasság, sem mélység nem rettent" olvasható. A jelmondat csak a címer ünnepi változatának része.

Története
Egyes nyelvészek szerint Kecskemét a megfejthetetlen eredetű helynevek közé tartozik, míg mások a kecske szót tekintik alapnak, a mét pedig járást, menetet jelent. A kecske mellett szól, hogy a XIII. században Szent Miklós püspök - a legrégibb helybéli templomnak - a Barátok templomának védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott. A magyar nem kecsketenyésztő nép. De lehetett az akkoriban itt élt sok bolgár, akiknek nyelvén a "koziczkameta" kecskejárást jelent. Ezt is magyaríthatták később Kecskemétre. Az egykori történelmi iratok Aegopolisnak, azaz Kecskevárosnak hívták a települést, s a város régi, fatárgyat, állatot megjelölő égetőbélyegzője ...